Ezúttal sem írok disszertációt, nem vagyok ál-borértő sznob. Na jó, egy kicsit azért igen. Szerintetek vajon mennyi olasz bort bír el az amúgy is telített magyar borpiac, ahol a borfogyasztás a hétköznapi emberek számára még csak kialakulófélben van? Sajnálatos, hogy egyre több a "töltelék" a két végpont, a magyar fogyasztó és az olasz bor között. Számtalan borportál az Interneten, hirdetésekkel telített bormagazinok, újabb és újabb értelmetlen sallangos borkóstolók. Ne feledkezzetek meg róla, hogy a lényeg maga a talján nedű fogyasztása! :-P
Az olasz borok osztályozásáról - szubjektíven:
DOCG - Denominazione di Origine Controllata e Garantita
Ellenőrzött és garantált eredetű csúcsbor. "Fincsi" (D-209)
DOC - Denominazione di Origine Controllata
A magyar nyelvben minőségi bornak fordítják, helyesen. Eredete ellenőrzött, szigorú szabályozással készült.
IGT - Indicazione Geografica Tipica
A magyar szabályozás "tájbornak" fordítja, muahh. A tájbor a magamhoz hasonló átlagember számára egyet jelent a tablettás borral. Nemde? Vajon ki vezette be így a kifejezést a bortörvénybe és vajon miért, hogy az olasz minőségi DOC alatti közvetlen IGT kategória ilyen negatív konnotációt kapjon a magyar nyelvben? Az IGT számomra sok magyar minőséginek titulált bort is leköröz. Bátran ajánlom őket. Hogy egy ismert olasz borkereskedést idézzel: "tájjellegű bor; a DOC és a VDT közötti kategória. Minősége viszont gyakran kiváló, legtöbbször a DOC által nem engedélyezett fajta található benne, esetleg csak marketing..."
VDT- Vino da Tavola
Védett eredet nélküli asztali bor. Szerintem ez is veri a magyar asztali borokat. Olcsó és jó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Principesssa 2009.12.15. 15:41:52